A gyermekkor
Az els szletsnap, a tandzsbi nagy rmnnep volt. A csecsemt mr szletsekor gy tekintettk, mintha egyves lenne. A japn gyerekek jtkai a “tipikus” gyermekjtkok voltak: fa-, rongy-, szalmababk, fakardok. Viszont a gyerekkor vgt sokkal elbbre hoztk, mint az eurpai kultrkrkben. gy tartottk, hogy a gyerekkor a fiknl a hetedik, a lnyoknl pedig a hatodik letvig tart. Ebben a korban a gyerekek mr szabadon jrtak-keltek, jformn alig gyeltek rjuk s azt tehettk, amihez kedvk volt. Nagyon ritkn vertk meg ket. Ha valami rosszasgot mveltek, csak szigor dorglsban rszesltek. A gyereket csaknem szentnek tekintettk; azt hittk, hogy istenek reinkarnldnak bennk.
A nemesi csaldok gyermekei mr igen korn iskolba jrtak. A lnyok oktatst elhanyagoltk, elegend volt, ha megtanultk a japn sztrrs olvasst s rst. A nem nemesi szrmazs gyerekek, a np gyermekei azonban “megmenekltek” a tanuls all. Egyrszt, mert szleik sem tudtak rni, illetve olvasni, msrszt, mert nem lteztek npi iskolk. Viszont a gyakorlati munkbl k is kivettk a rszket. A fik s a lnyok llandan egytt tartzkodtak. A kznpnl a gyermekek szleik szobjban aludtak, gy hamar megismerkedtek a szexulis dolgokkal.
A nagykorsg a szamurjok fiainl a tizentdik vet jelentette, egyb npcsoportoknl pedig ltalban tizenhrom ves kor krl kvetkezett be. A gyerek hivatalosan innentl vlt felntt. Ehhez a “beavatshoz” is tartozott egy szertarts, amit gempukunak neveztek. Ettl kezdve a fik ktelezen alsnadrgot viseltek, s a lnyok tbb nem vehettek rszt a fik jtkaiban. |