Mi az �sszef�gg�s Jap�nban az �ngyilkoss�gok "n�pszer�s�ge" �s a harakiri k�z�tt?

A jap�n erk�lcs szerint a hal�lhoz val� viszonyul�s m�s, mint Eur�p�ban.
Az �ngyilkoss�g a szamur�j id�k �ta nemhogy b�nnek, mint ink�bb er�nynek sz�m�tott. Ezzel a r�tussal "tiszt�tott�k" meg �nmagukat akkor, ha valamilyen cselekedet�kkel a vil�g el�tt nem tudtak elsz�molni.
A hal�l az elgondol�suk szerint nem jelenti az �r�k v�get. Sokan, f�leg a buddhist�k, hisznek a reinkarn�ci�ban.1
A harakiri bonyolult, katonai r�tegben kialakult saj�tos kultur�lis jelens�get takar. A sintoizmus �s buddhizmus elemei keverednek benne. De a jap�nokat k�rdezni a harakirir�l illetlens�g. Ha kell, a harakiri sz� helyett a szeppukut haszn�lj�k.
A harakiri a hara (has) �s a kiri (metsz�s) sz�b�l sz�rmazik �s a bushido szellemis�g�hez kapcsol�dik. (Bushido - eredetileg a katonai korok erk�lcstana, ebben a sintoizmus tisztas�g kultusza, a buddhizmus egyszer�s�ge, �s a konfucianizmus pragmatikus etik�ja keveredett.) A r�gi jap�n ember ugyanis az �n-t a hasban v�lte "lakni". Ha valakir�l azt tartj�k, hogy a hasa s�t�t, az az ember gonosz, h�zelg�. Aki ny�ltan besz�l, az "felnyitja a has�t". Aki felt�rja, hogy mire gondol, az "megmutatja a has�t". Aki viszont "kicsom�zza, kibogozza a has�t", az megadja mag�t a sorsnak. De akinek "hasa van", az nem k�v�r, hanem erk�lcsi tisztas�g��rt megbecs�lt ember.
A jap�n f�rfiak a hagyom�nyokb�l ered�en igyekeznek v�deni �s melegen tartani a hasukat. Sokan ez�rt hask�t�t, meleg�t�t haszn�lnak m�g ma is. Harageinek, j� hastechnik�j�nak nevezik azokat, akik rengeteg tapasztalattal, kifinomult kommunik�ci�s technik�val, kiemelked� pszichol�giai �rz�kkel, intuitivit�ssal rendelkez� szem�lyek.
�gy mindenki "pszichol�guss�" v�lik egy bizonyos id� ut�n. A "nemzeti pszichol�gia" rendszer�t trad�ci�k t�rsadalmi �t�r�k�t�s�b�l, a nevel�s �s a mindennapok gyakorlata alapj�n saj�t�tj�k el.
A felel�ss�gv�llal�s saj�tos jap�n m�dja is �sszekapcsol�dott a hara-gondolkod�ssal, el�sz�r is a katonai kaszt, a szamur�jok felfog�s�val. Ez a bushid�n bel�l saj�tos filoz�fi�t, �letszeml�letet, erk�lcsi k�dexet eredm�nyezett, amelynek egyik pontja a harakiri.
A harakiri vagy szeppuku sz� szerint a has felv�g�s�t jelenti. A k�t sz� jelent�se ugyanaz, csak a k�t kandzsib�l (�r�sjel) �ll� sz� egyik ir�nyb�l olvasva harakirit, a m�sikb�l szeppukut jelent. A szeppuku megtisztel�bb kifejez�s.
A has "felv�g�s�t" a Heian id�szak v�ge fel� Minamot� vezette be �s el�sz�r a felt�rekv� szamur�jok k�z�tt terjedt el. Eleinte a b�tors�g fitogtat�s�ra, az ellens�g elrettent�s�re szolg�lt. K�s�bb egyre jobban ritualiz�l�dott, az Edo-korszakban a katon�k b�ntet�s�nek egyik m�dja lett, valamint �nk�ntes vezekl�s, a feljebbval� (s�gun, cs�sz�r) k�vet�se a hal�lba. Egyfajta tiltakoz�si forma is volt, m�gpedig pontosan a feljebbval� helytelen, a bushid�val ellenkez� l�p�se, cselekedete miatt, vagy az ilyen sz�nd�k megakad�lyoz�s�t c�lz� �nfel�ldoz�s a makato szellem�ben (ennek tulajdonk�ppen mintegy karikat�r�ja lett k�s�bb a jakuz�k ujjlemetsz�se, a jubicume), �s mindez a nemes emberek kiv�lts�gos hal�lneme lett.
A szamur�j oszt�ly el�joga volt, hogy a f�rfiak k�t �les kardot viselhettek az �v�kbe dugva. A kard volt a szamur�jok �l� lelke. M�r a szamur�jok kisfiai is kardot dugtak az �v�kbe amikor az iskol�ba mentek. Az arannyal �s ez�sttel m�v�szien kirakott, selyem zsin�rzattal k�r�lfont markolat� kardot t�k�rszer�en f�nyl�, fekete, piros vagy arany lakkoz�s� fah�velyben hordt�k.
Szigor�, de minden �z�ben gavall�ros t�rv�nyek szab�lyozt�k a kard haszn�lat�t. A legnagyobb illetlens�g lett volna pl. karddal bel�pni egy lak�sba. Ha valaki v�letlen�l is bele�tk�z�tt, vagy hozz��rt az utc�n egy szamur�j kardj�hoz, az nagyon nagy s�rt�snek sz�m�tott �s sz�mtalanszor el�fordult ilyenkor, hogy a v�tkes ott helyben a fej�vel fizetett illetlens�g��rt.
K�l�n k�dex fejl�d�tt ki a ritu�lis �ngyilkoss�g v�grehajt�s�ra. C�l a sz�ks�gtelen szenved�sek elker�l�se. Az �ngyilkos mellett egy seg�t� (kaisakuin), a legjobb bar�t �llt kivont karddal. Ez a bar�ti szolg�lat nagy megtiszteltet�s sz�mba ment. Az � feladata az volt, hogy a v�grehajtott v�g�s ut�n egyetlen kardcsap�ssal ler�vid�tse az �ldozat hal�ltus�j�t. Ha a lecsapott fej m�g n�h�ny b�r- vagy h�scafattal �sszef�gg�tt a t�rzzsel, akkor ennek �tv�g�s�ra hordtak egy �les kis k�st, melynek markolat�t b�mulatos filigr�n munka d�sz�tette, domborm�ves arany �s ez�st berak�sokkal. �n�ll� eredeti m�t�rgy eme k�sek minden darabja, ak�r egy szobor vagy festm�ny. Nem is igen lehetett k�t egyforma d�sz�t�s� k�snyelet tal�lni.
A v�grehajt�s szab�lyrendszere nagyon szigor� volt, a cselekedet minden pontj�t meghat�rozta. P�ld�ul a szeppukut a hal�lt szimboliz�l� feh�r ruh�ban kellett v�grehajtani. A v�g�sn�l a k�st balr�l jobbra kellett v�gigh�zni a hasban.
Ez a szab�lyrendszer a Meidzsi-korszakban az �j b�ntet�k�dexbe nem ker�lt bele, de a hadseregben tov�bb �lt.
Annak ellen�re, hogy a Takugava-s�gun�tus betiltotta a harakirit, m�g a 20. sz�zadban is volt r� p�lda. Az utols� harakiri 1989. janu�rj�ban fordult el�, az addig uralkod� Hirohito cs�sz�r maga k�vette el. 1970-ben Misima Jukio az �nv�delmi Er� telephely�re behatolva t�rsaival egy�tt k�s�relt meg harakirit v�grehajtani. De csak neki siker�lt, a t�bbieket m�g id�ben fel- �s letart�ztatt�k. Misima az �si jap�n szellem hanyatl�sa ellen akart tiltakozni, b�cs�level�ben is kiz�r�lag csak az �si hiragana �r�sm�dot alkalmazta, nem haszn�lt egyetlen k�nai �r�sjelet sem.
Jap�nban a felel�ss�gv�llal�s �ngyilkoss�ggal kifejezett form�ja jelen van a mindennapokban, az �js�gok h�ranyag�ban. Ez h�rom alapt�nyez�re vezethet� vissza: a viselked�sbeli �rzelem-visszaszor�t�sra, a szigor� hierarchikus t�rsadalmi rendbe val� beilleszked�sre �s a fens�bbs�geknek, a hat�s�goknak felt�tel n�lk�li engedelmess�g reflex�re. Ennek eredm�nyek�nt, ha egy ingatag embernek probl�m�i ad�dnak, nagy az es�lye, hogy a m�rg�t visszafolytja, agressz�v magatart�s�t befel� ford�tja, mivel kifel� ilyesminek "nincs is �tja". Innen m�r egyenes az �t ahhoz, hogy "csup�n" az �nval�j�t puszt�tsa el vele. Klinikai esetekn�l ez depresszi�hoz, melank�li�hoz vezethet, esetleg �ngyilkoss�ghoz. Jap�nban m�r szinte kultusz a morbid kac�rkod�s az �ngyilkoss�g gondolat�val. A jap�n reg�nyek nagy sz�zal�k�ban, m�g a romantikus, szerelmes t�rt�netekn�l is, a katarzis az �ngyilkoss�ggal tet�zik.
Nap mint nap k�zvet�tenek olyan borzaszt� �ngyilkoss�gi h�reket, ahol a sz�l� miel�tt mag�val v�gzett gyermekeit is meg�lte. Ennek magyar�zata sz�munkra el�g �rthetetlen, de a jap�n trad�ci�kat vizsg�lva megmagyar�zhat�.
Ha a sz�l�k meghalnak az �ket t�l�l� gyermekek nevel�se nincsen megoldva, amennyiben a rokons�gb�l, ismerets�gb�l ezt a terhet valaki mag�ra v�llalja, a csal�d egy olyan ad�s�got halmoz fel, amit soha nem lesznek k�pesek visszafizetni. �gy ha gyermek�ket is meg�lik nem marad h�tra k�telezetts�g�k. A jap�n logika szerint �gy a gyerek�kkel szemben nem k�vetnek el b�nt, hiszen az �rvas�gn�l, az idegenekkel szembeni kiszolg�ltatotts�gn�l a gyereknek is jobb a hal�l.2
A statisztik�ban a jap�nok �gy is csak a magyarok ut�n �llnak. Viszont n�luk az iskol�sok k�r�ben elk�vetett �ngyilkoss�gok sz�mar�nya a vil�gon a legmagasabb! De ez m�r a 20. �s 21. sz�zad probl�m�it rejti maga m�g�tt…