A sz�let�s ut�ni id�szak

Sz�let�se ut�n a gyerekeket megf�r�szt�tt�k. Ez a szertart�s egyfajta ritu�lis tiszt�t�s volt. A gyermek szerencs�s j�v�j�nek z�log�ul �kszereket tettek a f�rd�v�zbe, �s a v�z f�l� egy kuty�nak vagy tigrisnek a jelk�p�t tartott�k. �gy v�lt�k ugyanis, hogy ezek az �llatok megv�dik a gyermek eg�szs�g�t. A jap�nok r�gen azt hitt�k, hogy a sz�let�st�l sz�m�tott harminc nap eltelt�ig a gyerek lelke nem k�t�dik szil�rdan a test�hez, �gy ez id� alatt sem a gyermek, sem az anya nem hagyhatta el a h�zat. Eur�pai, s f�k�nt mai szemsz�gb�l n�zve furcs�nak t�nhet, hogy a csecsem�t sz�let�se ut�n k�t napig �heztett�k. A harmadik napon szoptatott el�sz�r az anya, s a rokonok �s a sz�let�st levezet� matr�na csal�di �nneps�g keret�ben nevet adott a gyereknek. A n�vad�st is ritu�lis dolognak tartott�k, ezt bizony�tj�k a gyerekeknek adott �n. �v�nevek is. Ezek seg�ts�g�vel a gyerekeket egy v�d�szellemnek aj�nlott�k. Az ikersz�l�st szerencs�tlens�gnek tartott�k, s hogy meg�vj�k az ikreket az �let�ket s�jt� �tokt�l �s elh�r�ts�k r�luk a rossz hat�sokat, vid�m neveket adtak nekik. A n�vad�son t�l “t�rgyi bizony�t�ka” is volt a v�d�szellem (udzsigami) v�laszt�s�nak[1][2]: a gyerek haj�t oll�val lev�gt�k �s az apr� tincseket egy dobozba tett�k, �s el�st�k a falu szent�ly�nek a f�ldj�be. Ezzel is jelezt�k a v�d�szellemnek, hogy �rizet�re b�zt�k a csecsem�t.

A sz�m�gi�ba vetett hitet mutatja az a n�vad�si m�d, hogy valakit Kamecurunak neveztek el. Ez egy �sszetett n�v, melynek el�tagja, a kame tekn�sb�k�t jelent, a curu pedig darvat. Mind a k�t �llatr�l azt tartott�k, hogy hossz� ideig �l, s �gy rem�lt�k, hogy a nevet visel� gyermek is hasonl� kort fog meg�rni. Elterjedt n�vad�si m�d volt az is, hogy a gyermekeket sz�let�s�k sorrendje alapj�n nevezt�k el: Icsir� (els� fi�), Dzsir�, Szabur�, Sir�, Gor�, amennyiben fi�k voltak. A l�nyoknak ink�bb vir�gok, tulajdons�gok vagy t�rgyak nev�t adt�k: Take (bambusz), Haru (tavasz), Juki (h�), Kiku (krizant�m), Szei (tisztas�g), Tosi (j�s�g).

A fi�k sz�let�se ut�n a harmincegyedik, a l�nyok� ut�n a harmincharmadik napon hagyta el az anya el�sz�r a h�zat �s a gyermekkel egy�tt a sint�-szent�lybe ment. Miut�n a csecsem�t bemutatt�k a papnak, az anya tapsolt, hogy megid�zze a helyi v�d�szellemet. Ezut�n otthon megvend�gelt�k a gyermek sz�let�se napj�n jelen volt szem�lyeket �s a k�zeli rokonokat. A csecsem�t ett�l kezdve a t�rsadalom hivatalos tagj�nak tekintett�k. A sz�let�s ut�ni sz�zhuszadik napon �jabb szertart�sra ker�lt sor. Ennek neve tabezome volt. A gyermek ekkor kapott el�sz�r szil�rd t�pl�l�kot.